Ma már a nem kissejtes tüdőrák kezelését a driver mutációk jelenléte és fajtája határozza meg. Ezek hiányában még mindig a kemoterápiát kell alkalmaznunk.

A tüdőrák hazánkban és a világon vezető daganatos halálok. Sokáig csak kemoterápiás kezelési lehetőségünk volt. A 2005-ös év áttörést hozott a nem kissejtes tüdőrák célzott kezelésében az EGFR-TKI-k megjelenésével. 

Az Európai Gyógyszerügynökség emberi felhasználásra szánt gyógyszerekkel foglalkozó bizottsága (CHMP) pozitívan véleményezte az előrehaladott, ALK-pozitív nem-kissejtes tüdőrák kezelésére alkalmazható Lorviqua készítményt.

Az FDA engedélyt adott az ALK-pozitív, áttétes, nem-kissejtes tüdőrák (NSCLC) elleni Lorbrena (lorlatinib) készítményre.

Az EMA CHMP szeptember 17-20. közötti ülésén pozitívan véleményezte az Alunbrig (brigatinib) nevű készítményt, mely felnőtt betegek előrehaladott nem kissejtes tüdőrákjának kezelésére javallott. 

Az Európai Gyógyszerügynökség emberi felhasználásra szánt gyógyszereinek bizottsága (CHMP) 2018 szeptember 17-20-i ülésén az alábbi készítményeket véleményezte.

Az érett T/NK sejtes neopláziákat kután, extranodális, nodális és leukémiás alcsoportokba soroljuk. Az agresszív extranodális és nodális T-sejtes non-Hodgkin limfómákat perifériás T-sejtes limfóma (PTCL) néven foglaljuk össze. Speciális algoritmusok állnak rendelkezésre több PTCL-alcsoport kezelésére. Az újabb első vonalbeli terápiák közül folyamatban van a brentuximab venotib értékelése. Az allogén őssejt-transzplantáció recidívában is kuratív beavatkozás.

Egy vizsgálatban azt találták, hogy anaplasztikus nagysejtes lymphoma emlőimplantátum beültetése után gyakrabban fordulhat elő, bár ez a gyakrabban 3 millió emlőimplantációs műtét után mindössze 1-6, jól kezelhető megbetegedést jelent.

Az FDA hatásossága miatt gyorsított eljárással törzskönyvezi a crizotinib rezisztens, anaplasztikus lymphoma kináz pozitív (ALK+) áttétes nem kissejtes tüdőrákos betegek kezelésére az ARIAD cég AP26113 jelű szerét.

Az utóbbi években számos klinikai vizsgálat zárult annak hangsúlyozásával, hogy a gyógyszerfejlesztések felgyorsításához mennyire fontos a megfelelő betegkiválasztás. A vemurafenib például – egy kis molekulatömegű vegyület, mely a szerin-treonin kináz B RAF mutáns formáját (V600E) blokkolja, mely a melanomák akár 50%-ában is jelen lehet – jelentős klinikai hatásosságot mutatott olyan melanomák esetében, melyek ilyen mutációkat tartalmaznak.